Intézménymutató:
Fokusz Oko Kozpont (Marosvasarhely)
2000. október 27.
A marosvásárhelyi Alpha Transilvania Alapítvány, a Rhododendron, a Fókusz Öko Központ, a Pro Európa Liga, valamint az Outward Bound szervezet október 27-én és 28-án tartja Marosvásárhelyen a nemkormányzati szervezetek harmadik fórumát. A szervezők mintegy 50 NGO-t képviselő 85 személy jelenlétére számítanak. /A nemkormányzati szervezetek harmadik fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./
2001. május 12.
Máj. 8-án Kisadorjánon, a környezetvédelmi és információs központban találkoztak a Nyárád menti polgármesteri hivatalok képviselői a kisrégiós rendezvényen, ahol az integrált vízgazdálkodás meghonosításáról tárgyaltak. Folyamatban van a Nyárád Menti Kisrégiós Társulás bejegyzése. A Fókusz Öko Központ az adorjániakkal együtt a település fölötti dombok között létrehozott egy tavat, amelynek célja többek között, megakadályozni a talajeróziót, helyreállítani a környék ökológiai egyensúlyát. Jakab Samu tanár felhívta a figyelmet a vidék hasznosítható természeti értékeire. A gyógynövénytermesztéstől a szarvasmarha- tenyésztésig, a faluturizmustól a gyümölcstermesztésig nagyon sok olyan kiaknázatlan lehetőség van a Nyárád mentén. /Nyárád menti kisrégiós tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely máj. 12./
2005. november 23.
Kis- és Nagyadorján Nyárádgálfalvához tartozó két falu zárt elszigetelt, érintetlen völgyben. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ a falu üresen álló volt iskolaépületében a gálfalvi tanáccsal együttműködve környezetvédelmi információs és fejlesztési központot létesített. Megpróbálták gyakorlatba ültetni az integrált folyógazdálkodás elveit. Az Adorjánok völgye egy olyan könyvecske, amely a sokévi munka eredményeit foglalja össze. Szerzője Hajdú Zoltán mérnök, a Fókusz Öko Központ vezetője, aki bemutatta be a vízgazdálkodási mintaprogram elméleti és gyakorlati oldalait. A kiadvány a marosvásárhelyi Kreatív Stúdióban készült. /-vagy-: Az Adorjánok völgye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2006. február 1.
Csak a harmadik világ államait előzi meg Románia a környezetvédelem terén. Az amerikai Yale és a Columbia egyetem közös listáján, amelyet a davosi Világgazdasági Fórumon mutattak be, 133 országból Románia a 90. helyen áll, Ruanda és Malawi társaságában. Magyarország a 33. helyen áll a listán, de Ukrajnát és Bulgáriát is jobbnak tartották a felmérés készítői. A környezetvédelmi tárca szakértői bizottsága egy hete elemzi a kiskapusi Sometra Rt. szennyezőanyag-kibocsátási mutatóit. Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár elmondta, az engedély esetleges megszerzése sem jelenti még azt, hogy a kiskapusi üzemből kikerülő szennyezés beilleszkedik a törvény elfogadta határértékekbe. Élesen eltérő álláspontra helyezkedik a környezetet szintén nagy mértékben szennyező marosvásárhelyi Azomures vegyipari vállalat tekintetében a Környezetvédelmi Hivatal, illetve az egyik elismert, nem kormányzati környezetvédelmi szervezet elnöke. A vegyipari kombinát a Környezetvédelmi Hivatal jelentései szerint is folyamatosan szennyezi a levegőt, a talajt, illetve a Maros vizét. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ civil környezetvédő szervezet elnöke a vegyi művek bezárása mellett érvelt. /Környezetszennyezés, banánköztársaság-szinten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2007. november 10.
A közelmúltban került sor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében a Civilsuli nyitó konferenciájára Kolozsváron. A Civilsuli néven meghirdetett civil és közéleti iskola keretében egy féléves időszakban 12 konferenciára kerül sor Erdély 12 városában. A Kolozsváron tartott első konferencián öt változatos témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. A rendezvényt Sándor Krisztina, a MIT elnöke nyitotta meg. Az első előadást Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője tartotta, kifejtve, az életminőség növekedését a környezet rombolása nélkül is el lehet érni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő az erdélyi magyarság politikai képviseletéről beszélt. Mátis Jenő politológus a választási rendszerekről, Vekov Károly történész a romániai kommunizmusról és a rendszerváltásról szólt. Bodó Barna politológus felvázolta az erdélyi magyar civil szervezetekre jellemző adatokat. Az elhangzott előadások felkerülnek a www.civilsuli.ro honlapra. /Kristály Bíborka programfelelős: Civilsuli. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2007. december 14.
Felavatták a 7. belföldi „zöldutat”. A római korban Erdély sóbányái látták el a birodalmat az akkor igen értékes ásványi kinccsel. Orbán Balázs Székelyföld leírása című művében is említést tesz erről az útról, amely a Bekecs alatt haladt. Ennek a hozzávetőleges vonalán jelölte ki a Fókusz Öko Központ együttműködő partnereivel a só útját, amelyet december 12-én Jobbágyfalván és Mikházán avattak fel. A só útja az ország hetedik tematikus zöldútja. Az elsőt Hargita megyében jelölték ki a borvíz útja néven, ezt követte a Máramaros öröksége, a fenyő, az arany, a mészkő, a Túr folyó útja. A Zöldút (Greenway) mozgalom az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Nyugat-Európa országaiból indult el, célja egy régió természeti és kulturális örökségének értékesítése a fenntartható fejlődés elvei szerint. A só útja Marosszentgyörgynél kezdődik, a Nyárád és Küküllő mente vízválasztó gerincein, valamint a Bekecs alatt halad Parajdig (jelzése: sárga csík). Hajdú Zoltán, az út kidolgozását kezdeményező Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, mindamellett, hogy az út turisztikai programkínálat lehet a nyárádmentieknek, azt reméli, ennek kiaknázása az egész itt lakó közösséget megmozgatja majd. /(vajda): Séta a történelmi só útján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2008. február 15.
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ által működtetett kisadorjáni környezetvédelmi információs központ ad helyet annak a néprajzi gyűjteménynek, amelyet a szervezet munkatársa, Karácsony Csilla a falubeliektől kapott. Február 14-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a falumúzeumot. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, szervezete 2000-től kezdeményezett Kisadorjánban környezetvédelmi programokat. Különböző pályázatok révén létesítettek egy tavat, kitakarították a Dorman patakát, amelyen több vízlépcsőt is létesítettek, újjáépítettek egy forrást. Több egyetemista fiatal is táborozhatott a faluban. A tájrehabilitáció mellett a szervezet szorgalmazta a faluturizmust is. /(vajda): Falumúzeumot avattak Kisadorjánban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
